Publicité
Les langues disponibles
Les langues disponibles
15. OPCIONÁLIS ADAPTEREK ÁTTEKINTÉSE
A MiniZ 400 rakodógép a következő munkaeszközökkel és adapterekkel működtethető:
$ Alapkanál
$ Nagy térfogatú kanál
$ Rácsos kanál
$ Lengőlapát
$ „V" alakú hótolólap
$ Hótoló
$ Téli szóró adapter
$ Raklapvilla
$ Villa felső leszorítással
$ Rönkfogó villa
$ Bálahordó
$ Forgó adapter
$ Gyűjtőkanalas seprő adapter
$ Seprő adapter
$ Fúró adapter
$ 4 az 1-ben kombinált kanál
$ Keverőkanál
$ Kanál felső leszorítással
$ Fűnyíró
$ Favágó
$ Árokásó
A teljes adapter lista elérhető a gyártó weboldalán.
226
16. KŐZETOSZTÁLYOK
A kőzeteket a fejtésük és kitermelésük nehézségi foka alapján 7 osztályba soroljuk. Ezeket az osztályokat kifejthetőségi
osztályoknak nevezzük (kivonat a szabványból, a pontos szövegezést az STN 73 3050 szabvány tartalmazza).
16.1. 1. OSZTÁLY
a) összeálló, puha állagú (termőtalaj, agyag, agyagos homok stb.),
b) nem összeálló, laza, legfeljebb 20 mm méretű szemcsékkel,
$ 20 mm-nél nagyobb szemcsék a kifejtett kőzet térfogatának 10%-áig (homok, közepes kavics, kavics kövekkel).
16.2. 2. OSZTÁLY
a) összeálló, szilárd állagú (termőtalaj, agyag, agyagos homok, tőzeg),
b) nem összeálló, közepesen elfeküdt, legfeljebb 20 mm méretű szemcsékkel,
$ 20–50 mm közötti szemcsékkel a kifejtett kőzet térfogatának 10%-a felett,
$ 50 mm-nél nagyobb szemcsékkel a kifejtett kőzet térfogatának 10%-áig (homokos kavics, durva kavics, esetleg
kövekkel),
c) építési hulladék és a 2. osztályú kőzetekhez hasonló jellegű kőzet.
16.3. 3. OSZTÁLY
a) összeálló, puha vagy akár szilárd állagú,
b) nem összeálló, elfeküdt, legfeljebb 50 mm méretű szemcsékkel,
$ 50–100 mm közötti szemcsékkel a kifejtett kőzet térfogatának 10%-a felett,
$ 100 mm-nél nagyobb szemcsékkel a kifejtett kőzet térfogatának 10%-áig (durva kavics, esetleg kavics kövekkel),
c) nem összeálló, a 2. és 3. osztályba sorolt, összeálló kötőanyaggal összekötött, ha a szemcsék csomókban maradnak
a kifejtést követően,
d) üledékes, nagyon elgyengült szerkezeti kötéssel, iszapos- homokos talajként értékelt (hidrotermálisan lebontott kőze-
tek, elúviumok),
e) építési hulladék és a 3. osztályú kőzetekhez hasonló jellegű kőzet.
16.4. 4. OSZTÁLY
a) összeálló, szilárd és kemény állagú (iszap, homokos iszap, homokos agyag, poros agyag),
b) nem összeálló, 100–250 mm közötti szemcsékkel a kifejtett kőzet térfogatának 10-50%-a között, 250 mm feletti szemc-
sékkel a kifejtett kőzet térfogatának 10%-áig (durva kavics, kavics sziklákkal),
c) nem összeálló, a 2. és 3. osztályba sorolt, összeálló kötőanyaggal összekötött, ha a szemcsék csomókban maradnak
a kifejtést követően,
d) szilárd, viharvert és üledékes (viharvert agyagkövek, agyagpalák, tufák, turifák, palák stb., üledékes palák, homokkő,
puha mészkövek stb.),
e) szilárd, üledékes, jelentős mértékben repedezett. A kőzet a repedések mentén töredezett, és ez a környezetre is ki-
terjedt. A szemcseméret a 4. osztályú nem összeálló kőzetekének felel meg. ( jelentős mértékben repedezett gránit,
gneisz, mészkő),
f) pépes és folyékony állagú (sáros hordalék, folyékony homok, bomlott tőzeg).
16.5. 5. OSZTÁLY
a) nem összeálló, 100–250 mm közötti szemcsékkel a kifejtett kőzet térfogatának 50%-a felett, 250 mm feletti szemcsékkel
az egyes szemcsék 0,1 m3 térfogatáig a kifejtett kőzet térfogatának 10–50%-a között (durva kavics kövekkel, sziklák),
b) nem összeálló, a 4. osztályba sorolt, összeálló kötőanyaggal összekötött, a 4. osztály jellemzőivel, ha a szemcsék cso-
mókban maradnak a kifejtést követően (durva kavics iszapos-agyagos kötőanyaggal),
c) szilárd, egészséges, legfeljebb 150 mm vastag rétegekben (konglomerátum iszapos tömítővel, palák, travertinek, márga
stb.),
d) szilárd, magmás, ülepedett, viharvert és repedezett, 150 mm-nél kisebb osztható területekkel (viharvert gránit, gneisz,
andezit, homokkő, kvarcit),
e) az 5. osztályú kőzetekhez hasonló jellegű kőzet,
f) fagyott talajok.
16.6. 6. OSZTÁLY
a) nem összeálló, 250 mm feletti sziklákkal az egyes szemcsék 0,1 m3 térfogatáig a kifejtett kőzet térfogatának 50%-a felett,
sziklákkal az egyes szemcsék 0,1 m3 térfogata felett a kifejtett kőzet térfogatának 50%-áig,
b) szilárd, magmás és változóan egészséges, 1,0 m-ig terjedő osztható területekkel a pados, blokkos elválásokban. A
repedések közötti távolság kevesebb, mint 250 mm (gránit, gneisz, andezit, bazalt, pala, filit),
c) szilárdan ülepedett, egészséges, 1,0 m-ig terjedő osztható területekkel. Az egyéb repedések távolsága legfeljebb 250
mm – durván pados (durván töredékes vagy akár sziklás konglomerátumok és agglomerátumok meszes és márgás tömí-
tővel, mészkő, dolomit stb.).
16.7. 7. OSZTÁLY
a) nem összeálló, 0,1 m3-ig terjedő térfogatú szemcsékkel, a kifejtett kőzet térfogatának 50%-a felett,
b) szilárd, egészséges, masszív vagy szabálytalan gömbös, oszlopos elválások ékelt peremekkel, 250 mm feletti
oszthatósági területekkel (kvarc, szilikátos gránit, gneisz, bazalt, andezit, vénás kvarc, kovaköves mészkő, diorit).
Fejtési osztályok rövid jellemzése a kőzetek fejtési módja alapján:
1. osztály – lapáttal vagy rakodóval megdolgozható laza kőzetek,
2. osztály –ásóval, rakodóval megdolgozható túrható kőzetek,
3. osztály –csákánnyal, kotróval megdolgozható ásható kőzetek,
4. osztály –ékkel, kotróval megdolgozható morzsalékos szilárd kőzetek,
5. osztály –bontórúddal, nehéz kotróval (40 tonna felett), robbantással bontható könnyen téphető szilárd kőzetek,
6. osztály –nehéz kotróval, robbantással bontható szilárd, nehezen téphető kőzetek,
7. osztály –robbantással bontható szilárd, nagyon nehezen téphető kőzetek.
17. MEGELŐZŐ KARBANTARTÁS
A karbantartás rendkívül fontos, mivel a lehető legjobb védelmet jelenti a berendezés korai elhasználódása ellen. Az előírt
feladatok elvégzésével elkerüli az esetleges meghibásodásokat. A rendszeres vizsgálatok során még időben megállapí-
tható a hibás működés és a kopás, amikor a meghibásodás megelőzhető a gép tisztításával és kenésével, a laza kötések
meghúzásával, a tömítetlenségek eltávolításával stb.
A karbantartás a következő feladatokat foglalja magában:
Tisztítás és ápolás, az akkumulátor feltöltése, kenőzsírok feltöltése, olajcsere, gépegységek ellenőrzése, hézagok beállítá-
sa, mechanikus csatlakozások vizsgálata és meghúzása stb.
A jobb áttekintés érdekében az összes karbantartási feladatot táblázatokban mutatjuk be üzemóra szerinti bontásban. Az
üzemórák számát a fülkében található kezelőpanelen olvassa le. A karbantartásról a garanciális gépkönyvben vezessen
nyilvántartást. A karbantartási feladatok felsorolását az ellenőrzési és karbantartási ütemezés tartalmazza.
A szét- és összeszerelésekre vonatkozó közös alapelvek:
$ Olyan megfelelő szerszámokat használjon, amelyek nem károsítják az anyákat és a csavarfejeket.
$ Az összeszerelt állapotban kölcsönösen mozgó alkatrészeket ne szerelje szárazon. Kenje meg őket kenőanyag-
gal, amellyel az adott alkatrészt az üzemeltetés során kell kenni.
$ A konzervált alkatrészek szerelése során el kell távolítani a konzerváló zsírt, és üzemeltetési zsírra kell cserélni.
$ A meghibásodott alkatrészeket csak eredeti alkatrészekre cserélje!
17.1. ELLENŐRZÉSI ÉS KARBANTARTÁSI ÜTEMEZÉS
SZÜKSÉG SZERINT
KENŐANYAG
HAJTÓMŰOLAJ
HIDRAULIKA OLAJ
ELSŐ KARBANTARTÁS
RENDSZERES KARBANTARTÁSI IDŐKÖZÖK
Ábra 28
227
Publicité
